Család a dombon

24. fejezet – Évforduló

Család a dombon - 24. fejezet Augusztus huszadikán, hétfő reggel vakító napsütésre ébredtünk. Reggeli után Norbi lement a gyerekekkel Lidi néni házához – a skanzenen kívüli, eredeti helyén álló zsúptetős vályogházacskához, amit utolsó lakójáról emleget mindenki, és ahova szerveztük az idei kenyérsütést. Mint hagyományőrző kultúrlények, a társasággal évek óta terveztük, hogy saját búzát vetünk. Múlt ősszel végre erre is sor került…. Tovább »

23. fejezet -Dönteni kell

Családa dombon - 23. fejezet Otthon visszatért minden a régi kerékvágásba. Azazhogy nem egészen. A szó szerint szürke hétközna-pok eszembe juttatták a szeptemberi tanévkezdést. Hihetetlen, hogy Palkó pár hét múlva iskolás lesz! Ha már úgyis esett, Norbi dolgozott, a gyerekek pedig csak tévézni akartak, rávettem magam, hogy átválogassam a szekrényeket. Csak nagyritkán, egy-egy bababörzén, vagy akción szoktam ruhát venni, mégis… Tovább »

22. fejezet – A Balaton az Balaton

Család a dombon - 22. fejezet Másnap, pénteken Norbi nem ment dolgozni, kivett egy nap szabadságot. Azt mondta, muszáj pihennie. A várttal ellentétben nem volt levert, sőt. Rögtön reggeli után megsütött egy adag rántott húst és megcsinálta a krumplipürét, utána ebédig játszott a gyerekekkel, hancúroztak az udvaron, türelmesen homokozott Marcival, ebéd után legóztak Palkóval, miközben Marci és Misi playmobiloztak. Én pedig… Tovább »

21. fejezet – Ki mit főz, azt eszi

Család a dombon - 21. fejezet Egy hét múlva, egy forró júliusvégi estén, egy nagy sporttáskányi edénnyel és kisbőröndnyi kozmetikummal felpakolva csöngettem Márti mami egyik (dúsgazdag férjjel rendelkező) kolleganőjének, Beának az ajtaján, aki hatalmas, impozáns házukban három másik barátnője társaságában várt, hogy bemutassam nekik egy félórás főzőshow keretében a só, víz és zsiradék nélkül főző csodaedényeket és a csúcskategóriás kozmetikai termékeket…. Tovább »

20. fejezet – Túllépni önmagunkon

Család a dombon - 20. fejezet A következő hét teljesen szürreális volt. Márti mamival és Bettivel ültünk a hőségben a teraszon a napernyő alatt, a gyászjelentés szövegét válogatva, miközben a gyerekek a kismedencében hancúroztak – mert az élet nem áll meg. Összeírtuk, kit illik személyesen értesíteni a temetésről. A sok rokonról persze rengeteg emlék jutott eszébe Márti maminak és Bettinek, amiken… Tovább »

19. fejezet – Végtelenség

Család a dombon - 19. fejezet Másnap fejfájással ébredtem. Biztos voltam benne, hogy nem az előző esti alkohol, hanem a hirtelen jött hidegfront miatt, ami viharos szelet és kiadós esőt hozott. Még a média is azt sulykolta, hogy jaj a frontérzékenyek-nek, migréneseknek, időseknek. Ki nem állhatom, amikor az időjárást is bulvárhírként tálalják, de most volt benne valami. Minden mozdulatra hasogatott az… Tovább »

18. fejezet – Napforduló

Szombaton, Szentivánéj napján rétest sütöttem (persze csak bolti réteslapból), és csináltam egy nagy adag feta sajtos görög salátát. Zsuzsiéknál a buli négy óra után kezdődött, amikor már picit elviselhetőbb volt a hőség. Emiékkel, Nóráék-kal és Anikóval szinte egyszerre érkeztünk. Anikó egyedül jött, mert a lányok lementek a faluba az osztálytársaikhoz, Gábor és Bálint pedig nyúlketreceket… Tovább »

17. fejezet – Nyáron minden olyan egyszerű

Család a dombon- 17. fejezet Az idő egyre melegebb lett, igazi nyári szünethez illő strandidő. Jutkáékkal, Marcsiékkal, Emiékkel sokszor egész délután a Petörkén voltunk. A gyerekek a kis vízben pancsoltak, labdáztak, a nagyobbak az úszógumis, karúszós kicsiket terelgették, mi felváltva, nagyokat úsztunk. Munkaidő után megérkeztek az apák is. Ilyenkor, még egy utolsó fürdés után, általában a büfében kötöttünk ki egy-egy… Tovább »

16. fejezet – Akinek nem ingatlanja…

Család a dombon - 16. fejezet Még hátra sem dőlhettem, egyik nap felhívott Csilla, az ingatlanközvetítő (akinek Marcika révén sikerült emlékezetes ügyfelévé válnom), hogy most hirdetnek egy garzonlakást, ami az én befektetési céljaimnak tökéletesen megfelel, azonnal találkoznunk kell, mert már két másik érdeklődő is van. Állította, hogy kihagyhatatlan ajánlat. Hamar kell lépni, mert le fognak csapni rá. Hirtelen nem tudtam, mit… Tovább »

15. fejezet – Dübörög a biznisz

Család a dombon - 15. fejezet A tavaszi szünet csodálatosan telt. Gyönyörű idő volt, húsvét után, mintha parancsba adták volna, valóban elállt a hideg böjti szél, ami nálunk a dombtetőn állandóan süvített, helyette friss fű- és faillatú, meleg levegő áramlott, ragyogott a nap. A gyerekek, ha épp nem bicikliztek, akkor átjártak Kamilláékhoz lovazni, ahova már húsvét előtt megérkezett Tavasz, a gyönyörű,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!